Összes oldalmegjelenítés

Kerti-tó építés

Nem tudom hányan lehetnek olyan őrültek, rajtam kívül, akik 350 köbös tavacskát
készítettek a kertjükben?Ennek készítését arhíváltam erre az oldalra, talán segítséget
nyújt másnak, ötletet, tanácsot találhat.Első lépésben a kert adottságait érdemes átte-
kinteni, vová szeretnék tavacskát, mi fog árnyékot vetni rá, esetleg belehullani, a talaj-
viszonyokat ellenőrizni, víz-utánpótlás hogyan oldható meg. Olyan növény, vagy gyü-
mölcsfa amit gyakran permetezni kell, ne legyen a közelében, mert a zárt vízrendszer
élővilága roppant kényes a vegyszerekre, fertőzésekre.
Nekem ez volt az "alapanyag", ide kellett elképzelnem, mit is lehet kihozni belőle.
A bontások és törmelék eltakarítás után elkészült az első kistó, az edzőterem mögött.


9 méter hosszú, és 4 méter széles volt. Közönséges agrofóliával duplán lett lefóliázva,
amivel nem is volt gond mindaddig, míg egy tanítványom bele nem ugrasztott egy macskát!
Szegény macska az irháját mentve, karmaival végighasította a fóliát. A képen is látszik,
hogy a víz nemigen akar megmaradni benne. Ekkor jött az ötlet, ha már úgyis vissza kell
bontani, csinálok nagyobbat, jobbat, szebbet.

Kijelöltem a partvonalat, egy öreg beteg körtefa is kivágásra került, aminek a gyökerét is
ki kellett szedni, nehogy gondot okozzon majd a fólia alatt.

Temérdek földmunka, legfőbb gondot a kitermelt föld elhelyezése okozta, mivel teherautó
nem fért hozzá az udvarhoz. Így aztán maradt az elterítés, egy részéből meg a part készült.

Körülbelül 60 cm-t emeltem a partszegélyen, 60 cm-t pedig mélyítettem a medret.

A szintezés igen fontos művelet, a partnak mindenhol azonos magasságban kell lennie,
a gyengébb részt a víz kikezdheti, átcsap felette a hullám viharban, megrongálhatja a
mederszerkezetet.

Érdemes változó mélységű medret kialakítani, a téli vermelőhely végett, ahol a halak át-
telelhetnek majd. A földmunka nagyrészét bobcat végezte, ennyit talicska lapáttal kép-
telenség lenne elhordani.

Amikor a nagy részével végzett a gép, jöhetett a lapát!
Ekkor lehet kialakítani a mederfeneket, a növényeknek a helyét, a vermelő gödröt.
Nehezítette a munkámat a magas talajvíz is, ami a fólia terítésénél is komoly gond.
A nagykönyv azt írja, hogy a tófólia alá geo-textíliát kell teríteni, ami távoltartja a
gyökereket, kisállatokat, véd az éles kövekkel szemben. Mivel nálam a talaj főként
homok és agyag, a köveket pedig 100 %-ig ki tudtam szedni, úgy ítéltem meg, hogy
nincs szükség geo-textíliára. Ez komoly anyagi megtakarítást jelentett, amit inkább
a fólia vastagságára fordítottam.

A tófóliát szállítható darabokra méreteztem, 3 nagy darabra, amit a gyárban készre
hegesztettek, méretre szabtak. Méretezéskor érdemes 0.8- 1.0 m-t ráhagyni, mert
amikor feltöltjük a medret vízzel, a fólia igazodni fog, és inkább hosszabb legyen,
mint rövidebb! A fólia-darabokat még a parton összeragasztottam, egy tábla OSB
lap segítségével, 10 cm ráfedéssel, lágy-pvc ragasztóval. Az így elkészült, több mint
21 méter hosszú fólia-kígyót kétméterenként megfogva, elhelyeztük a hosszú egyenes
oldalon, majd egyenletesen leterítettük a mederbe. Mielőtt feltöltöttem volna vízzel,
az általam ragasztott csíkokat semleges szilikonnak végigragasztottam, a biztos
vízzárás végett. Sajnos akkor még nem volt átlátszó színben, (vagy csak én nem találtam),
a fehér csíkok nem túl esztétikusak lettek.És jöhet a víz!


Szerencsés dolog, ha van saját kút a kertben, nekem kettő is van, így viszonylag
gyorsan megtelt, 3 nap alatt. A fóliázást legjobb nyáron végezni, mivel a nap melege
könnyen kezelhetővé lágyítja az 1mm-es anyagot, én sajna túlcsúsztam az őszbe.
Ezért tavaszig, az első melegekig csak nagy kövekkel volt lefogva a fólia széle.
És kezdődhetett a partrendezés. A vizinövények részére szánt földet belehordtam
a peremmel kialakított mederbe, majd jöhetett az ültetés. Nádat ültetni fóliás
tóba elég kockázatos, mert a nád gyökerei átszúrhatják azt, ezért én a gyékényt választottam,
de jó lehet a sás is.

A képen látszik hogy a növények el vannak kerítve, erre azért volt szükség,
mert nagyobb testű halak is kerültek a tóba (2-4 kg körüli pontyok), amik
rendre kitúrták a frissen elültetett hajtásokat. Ha csak apró halak vannak
a vízben, erre nincs szükség.

A gyékény egy év alatt úgy megerősödött, hogy visszabonthattam a kerítést,
menedéket és táplálék lelőhelyet biztosítva a halaknak.

A partrendezésnél kialakítottam egy stégszerű beszálló részt, gondolván a
nyári forró napokra, fürdőzésre. Raktam egy túlfolyót is a hátsó részre,
mivel a telken lévő összes épület tetejéről az esővíz a tóba lett vezetve.
Komolyabb esőzésekkor szépen tud tisztulni a víz, cserélődik.

A térkövezés előtt próbálkoztam füvesítéssel, de annak nyírásakor
igen sok szemét került a vízbe, elcsúfítva az egészet.
Nélkülözhetetlen vizinövény a tavirózsa, amiket nagyméretű vödrökbe,
és lavorba ültettem, mert a sima fólia tófenélen máshogy nem marad meg.
Egy rokonom hozott a tóba keszegféléket, mikor én nem voltam otthon,
utána derült ki, hogy volt közte egy kis csuka is, amit egy év multán
sikerült kipecázni.

Most még időben, nem okozott nagy kárt a keszeg állományban.
A tóban megtalálhatók : szélhajtó küsz, ezüstkárász, sügér, bodorka, dévér,
vörösszárnyú keszeg, compó, ponty.
Korábban próbálkoztam süllővel is, de a tavaszi és nyári algavirágzást nem
vészelték át élve. Legfőbb problémám jelenleg is az algásodás lekűzdése,
amit vegyszeresen nem akarok, mechanikusan egy erőmű kellene hozzá.
Szakértők szerint megfelelő mennyiségű vizinövény gátolja az alga szaporodását,
viszont ha sok a növény a vízben, fűrdőzés céljából akadállyá válik.

Amit azért a gyerekek is nagyon élveznek!
A vízben van még két levegőztető is, segítve az oxigénhez jutást az algásabb
időszakokban.Lenne még egy bio algátlanítási ötletem, szereznem kellene
2-3 db busát, amik segítenének visszaszorítani az algásodást. Csak az a gond,
hogy a környéken nincs halgazdaság, a busa-szelet meg nem hinném hogy
használna:)